Természetház

Az amerikai indián (hopi indiánok) hagyomány felelevenítésével eredetileg egy német cég kezdte el Európában terjeszteni  a fülgyertyát.

A fülgyertya tölcséres, hengerkúp alakú készítmény, melynek alsó végét szorosan a fül külső hallójáratába illesztve használjuk. A felső, szélesebb végét meggyújtva az égéshő kürtőhatása miatt egy szívóerő érvényesül. Az égés előre haladtával a gyertya hossza rövidül, ezért a szívóhatás csökken. Ugyanakkor a hőhatás fokozódik, a páciens egyre nagyobb me1eget érez, miközben hangosodik a sercegő, pattogó hangja az égésnek.

Dr. Eőry Ajándok az alábbi eredményt tette közzé a fülgyertyázással kapcsolatban:

„Amikor szakvélemény kialakítására kértek fel, megvizsgáltam a fülgyertya hatását a füllégzésére, azaz arra a széndioxid termelésre, ami a fül a külső hallójáratában megjelenik. Azt tapasztaltuk - Dr. Frenyó Vilmos professzorral, a FREWIL légzésmérő feltalálójával közösen mérve -, hogy a gyertya használata után a füllégzése jelentős mértékben fokozódott. Ezzel arányosan jelentős anyagcsere (energia) növekedés tételezhető fel, azaz a fülgyertya serkentő, tonizáló hatású.”

A fülgyertya indikációi:

Elsősorban halláscsökkenésre, fülzúgásra és a külső hallójárat dugulásának megszüntetésére ajánlható.  HKO tanítása szerint a Vesék a fülre nyílnak, így a fülgyertya általános veseműködést erősítő hatású is. A fül keringési zavarai,   fül-, homlok- és melléküregek gyulladásai,    halláscsökkenés, fejfájás, migrénes panaszok,    nátha, megfázás, szénanátha, feszült állapot, stressz, idegesség,   energiaáramlást akadályozó blokkok szintén jól kezelhetők a fülgyertyával.

Testgyertyát elsősorban a köldökben ajánlhatjuk haspuffadás, köldöksérv esetén illetve a testsúly csökkentésére.

A fülgyertya kontraindikációi:

Szigorúan tilos használni a dobhártya sérülése, lyukas dobhártya esetén, valamint a külső hallójárat sérülései, vírusfertőzése, gennyes sebei, stb. esetén.